Az Alzheimer Association 2022-es nemzetközi konferenciáján egy olyan kutatási eredményt közöltek, amely szerint azoknál, akik a 20%-ban reggeli gabonapelyhekből, mélyhűtött ételekből és üdítőkből fedezték a táplálékszükségletüket, 28%-kal gyorsabb volt a kognitív hanyatlás és 25%-kal a végrehajtó funkciók romlása.
A kognitív hanyatlás összefüggésben lehet a növényi és magolajakban, illetve a gyorsételekben található omega-6 linolsav túlzott bevitelével; amelyek mitokondriális diszfunkciót és sejt apoptózist válthatnak ki az agyban, amelyről tudjuk, hogy a szervezet energiaszükségletének közel 25%-át használja fel.
Számos vizsgálatból tudjuk, hogy
az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kanadában az emberek étrendjében 48-57%-ot tesz ki a gyorsételek aránya.
Dr. Chris Van Tulleken egy hónapon keresztül 80%-ban gyorsételeket fogyasztott, ami többféle módon is hatással volt az egészségére, például úgy, hogy a négy hét alatt hízott 7,5 kilót.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek elhízást okoznak, csökkentik a bél mikrobiomjának sokszínűségét, gyengítik az immunrendszert, gátolják a csontnövekedést és ezáltal növelik a törések kockázatát.
Dr. Chris Van Tulleken, a BBC „Mivel etetjük a gyermekeinket” (18) című műsorának műsorvezetője arra volt kíváncsi, hogyan hatnak az ultrafeldolgozott élelmiszerek az emberi szervezetre. A 42 éves férfi egy hónapon keresztül 30% helyett 80% ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztott, ahogy ezt a brit populáció 20%-a teszi.
A hónap végére Tulleken rengeteg negatív változást észlelt magán, például a következőket:
- alvási problémák
- gyomorégés
- szorongás
- ellustulás
- libidócsökkenés
- boldogtalanság érzés
- aranyér (szorulás miatt)
- hízás (7,5 kiló)
„Tíz évvel öregebbnek éreztem magam, de csak akkor jöttem rá, hogy mindezt az étrendem okozza, amikor abbahagytam a diétát”
– mondta Tulleken a BBC-nek. (20) Ami elég furcsa, tekintettel arra, hogy az orvos szándékosan változtatott az étrendjén. Viszont megmagyarázhatja, miért olyan nehéz meggyőzni valakit, hogy rossz közérzete szoros összefüggésben lehet azokkal a vegyszerekkel, amelyeket a táplálékával bevisz a szervezetébe. És ezek még csak azok a tünetek voltak, amelyeket Tulleken vizsgálat nélkül is azonosítani tudott magán. De számos mérést is végeztek nála, amelyek mind azt mutatták, hogy az ultrafeldolgozott ételek nagy mennyiségben történő fogyasztása már egy hónap alatt szignifikáns változásokat okozott a szervezetében.
Agyi képalkotó eljárással kimutatták például, hogy
a diéta új kapcsolatokat hozott létre az agyában a jutalmazásért felelős területek és az automatikus és ismétlődő viselkedést irányító területek között. Ez hasonló neurológiai reakció, mint ami azoknál figyelhető meg, akik klasszikusan függőséget okozó drogokat fogyasztanak, például alkoholt, kábítószert vagy dohányt.
A későbbi hasonló vizsgálatokból az derült ki, hogy a Tulleken agyában a négy hét során tapasztalt változások szerencsére nem voltak tartósak.
De ugyanezt nehezen feltételezhetjük akkor, ha valaki hónapokon vagy éveken keresztül fogyaszt nagy mennyiségben ultrafeldolgozott ételeket. Ahogy Tulleken mondja:
„Ha az én 42 éves agyammal 4 hét alatt ezt művelték az ultrafeldolgozott ételek, akkor vajon mit művelhetnek a gyermekeink törékeny, még fejlődésben levő agyával?”
Az ultrafeldolgozott ételektől éhesek és betegek leszünk
Tulleken azt állítja, hogy ebben az egy hónapban naponta kb. 500 kalóriával többet fogyasztott a szokásosnál. Ez nagyjából egybevág a National Institutes of Health (NIH) vizsgálatának eredményével, amelynek során a kutatók a makrotápanyag-, a cukor-, a só- és a rosttartalmuk alapján vetettek össze kétféle étrendet.
A különbség az volt, hogy az egyik étrend 80%-ban ultrafeldolgozott ételeket tartalmazott, a másik pedig nem tartalmazott feldolgozott ételeket. A csoport két hétig ultrafeldolgozott étrenden élt, majd átváltott a feldolgozatlan ételekre, miközben a NIH Clinical Center-ének munkatársai folyamatosan monitorozták őket. Amikor a résztvevők ultrafeldolgozott ételeken éltek, ugyanannyi fehérjét, viszont több szénhidrátot fogyasztottak, és híztak kb. 1 kilót.
Abban a két hétben viszont, amikor nem feldolgozott ételeket ettek, veszítettek a súlyukból 1 kilót. A kutatók a vizsgálati személyek éhségért, illetve a jóllakottságért felelős hormonális biomarkereit is mérték, és azt találták, hogy mikor az ultrafeldolgozott ételeket ették, akkor az éhségérzetért felelős ghrelin hormon szintjük nőtt, a jóllakottságért felelős leptin szintjük pedig csökkent.
Tulleken is ugyanezt tapasztalta magán: abban az egy hónapban, amikor ultrafeldolgozott ételeken élt, a ghrelin szintje 30%-kal magasabb volt, többször volt éhes, gyakrabban és gyorsabban evett. Személyesen is megtapasztalta, amit sok más vizsgálat is kimutatott, hogy az ultrafeldolgozott ételekben gazdag táplálkozás növeli az elhízás kockázatát, ami egy sor komoly betegséghez vezethet, például:
- korai halálhoz
- a koleszterinszint megváltozásához
- 2-es típusú cukorbetegséghez
- sztrókhoz
- szívbetegségekhez és magas vérnyomáshoz
- epehólyag gyulladáshoz
- romló életminőséghez
- alvási apnoéhoz és légzési problémákhoz
- Mentális betegségekhez, például depresszióhoz és szorongáshoz
- oszteoartritiszhez
- többféle rákhoz
- fájdalmakhoz és működési zavarokhoz
Mikor a fenyegető élelmiszerhiány közepette a polcokon levő élelmiszerek közt válogat, próbálja kerülni, hogy ultrafeldolgozott termékek kerüljenek a kosarába, és gondoljon arra, hogy az ezzel kapcsolatos döntései rendkívül nagy hatással vannak az egészségére és immunrendszere működésére.